Bringing Up Baby

Összegereblyéztem pár mostanában hallgatgatott számot egy válogatás erejéig, mivel úgy illene, hogy szeptember se maradjon már bejegyzés nélkül. Csodák csodájára csajos playlist lett... Viszont rrrrendkívül változatos. A paletta a dallamostól a kaotikusig, Brazíliától Horvátországig, illetve 1984-től 2013-ig terjed. De mindegyikük beszuszakolható a punk nagy gyűjtőernyője alá.

Mixtape No.41

01 Longings - Possession Mortalilty
02 Tristan Tzara - Ah Feel Like Ah Said
03 Total Trash - You Don't Try
04 Anti-Corpos - 6 Minutos de Atenção
05 Downright - Ovunque Tu Guardi
06 Bitchin' - Goddamn Heartbreak
07 Sköl - Treći čovek

Miért is nem vagyok meglepődve azon a híren, hogy a Flatmates újra színpadon áll, sőt új számokat ír? Bizony egy olyan korban élünk, amikor még egy olyan zenekar is képes újra összeállni, amely anno egy színpadi verekedés után oszlott fel. Igaz, csak két eredeti tag van a jelenlegi felállásban, s az új számról sem tudom még egyértelműen eldönteni, hogy tetszik-e, így perpillanat inkább csak örülök, hogy újra szóba került az egyik kedvencem a C86-os eresztésből.

Egyre inkább meggyőződésem, hogy a jó poszt-punk zenéhez csak és kizárólag a német nyelv dukál. Ennek bizonyításához elég csak végigpörgetni bármely 80-as évekbeli NDW-válogatást. Azok a megropogtatott ’r’- hangok, azok a nyelvtörő és kilométerhosszú összetett szavak... Mintha önálló hangszerként szerepelne a nyelvi textúra. Illusztrációnak itt vannak például ezek a brémai muzsikusok A5 néven. Sok mindent nem tudni róluk. Két kislemezük volt csak, meg egy gyűjteményes CD 1995-ből (1980-1981 Mein schönes kurzes Leben).

A5 - Kalte Erotik 7" (1981)

A U2-ról posztolni? Há’ hülye vagyok én, hogy ilyen kommersz gigasztárokra pazaroljam az időmet? De ha egyszer szoktam hallgatni őket – még ha nem is túl gyakran és akkor sem orrba-szájba... Most megint épp eszembe jutottak. A nyolcvanas évekbeli dolgaik, szerintem, – minden modoroskodásuk és hippi pózaik ellenére – még bőven vállalhatóak. És nekik is sikerült az, amiről egyszer már értekeztem: a tökéletes koncertlemez. Vagyis, a zenekart (a mondanivalót, a hangulatot, a repertoárt) a legjobb passzban megörökíteni az utókor számára.

U2 - Under A Blood Red Sky (1983)

Először arra gondoltam, hogy a Paint A Vulgar Picture szövegét fogom posztolni, mivel már napok óta a fejemben motoszkál, (elég hosszú szöveg, van mit dudorászni rajta...), de aztán rájöttem, hogy a friss megjelenésekből is lehetne „vulgáris képet festeni”, hisz van bőven hozzá muníció. Van új Zyanose, új Hassler, új Curmudgeon (és mennyire jó!), no meg chicagói idegenek, varsói tinédzserek és keresztény üzletemberek. Meg a negyvenfokos hőség... Irritation and anger...

Mixtape No. 40

01 Strangers - Games Again
02 Crimson Scarlet - Rouged Corpse
03 Christian Businessmen - Krampus
04 Zyanose - Irritation And Anger
05 Hassler - Escape
06 Curmudgeon - Possess
07 Teenagers - Doomed