Bringing Up Baby

Jelenleg épp újranézem a három évadot megélt Smack The Pony című angol szkeccs-sorozatot. (Van magyar címe is: Majmold a muffot! WTF?!) Az abszurd jelenetekben a női főszereplők nem kegyelmeznek, s a női nem bosszantó hülyeségeit éppúgy kifigurázzák, mint a férfiakéit, és nem egyszer építenek arra a közhelyre, hogy a férfi és a nő két különböző dolgot akar: a férfi a nőt, a nő meg a férfit.

De hogy miért is írok erről egy zenével foglalkozó blogon? Azért, mert minden epizód végén van egy videóklip. Tulajdonképpen stílusparódiák, de ahogy itt is megjegyeztem már, ennyi év távlatából már nehézségeket okoz az eredetileg célba vett előadó beazonosítása, így akár önálló szerzeményekként is értelmezhetjük ma már ezeket. (Az mindenesetre jól látszik a klipeken, hogy a zenei kíséretet nem a színésznők biztosították…) Bizonyítékként íme két frankó indiepop-dal:

Sokat vacilláltam, hogy miképp is tegyem közszemlére az egyik (ha nem a) legjobb shoegazer-dalt. Meg is mondom, miért. Ugyanis az AR Kane két tagja (Alex és Rudy) nem voltak vele tisztában, hogy ők most egy új stílusirányzat alapköveit rakják le éppen. Valahogy úgy voltak vele, mint a tudós, aki feltalál valamit, maga se tudja, hogy mit, pláne azt, hogy mire való, aztán csak vállat von, és kísérletezik tovább.

Ezt tették az AR Kane tagjai is. A zajos gitárok után jött a stúdiótechnika csodáiban való elmerülés, (MARRS fedőnév alatt ők követték el a Pump Up The Volume nevű világslágert is!), a rockzenét keverték a dubbal, míg a háttérben ambient-zajok hallatszódnak, s olykor-olykor még táncra is hívogatnak. Ebből következően kissé nehezen emészthetőek már ezek a későbbi hanganyagok – nekem legalábbis. De ez az első EP, ez perfekt…

AR Kane - When You're Sad EP (1986)

A videó egy korábbi(?) demoverzióhoz készült, ami még talán jobb is, mint a lemezen kiadott változat:

És most valami egészen (vagy csak kicsit?) más. Matekozzunk egyet! Meg kell mondjam, a számtannal összehozott stílusokat (math-rock, math-core, stb.) elég nyomasztónak találom. Lehet, hogy konzervatív vagyok (ha-ha...), de nem szeretem, ha négyjegyű függvénytáblázatot kell használnom ahhoz, hogy képes legyek a lábammal a ritmust dobolni... Ettől függetlenül egy-egy dalt még meg tudok hallgatni, utána azonban már könnyen besokallok. A ritka kivételek illusztrálásaként ajánlom most a NORA és a Dillinger Escape Plan közös kislemezét.

A NORA képviseli a „fogyaszthatóbb" vonalat: rock, hardcore és metál elemekből építkeznek a kompozícióik. Dillingerék elvetemültségét meg nem kell bemutatni. Elég közismertek, hazánkban is jártak, s a zenében nem ismernek határokat. Meg merem kockáztatni, hogy a kortárs komolyzene vagy a freejazz világában is megállnák a helyüket.

NORA / The Dillinger Escape Plan – split (1998)

The sight of the façade of the Palace Hotel, Southend
With every sense I think of you - it sends me round the bend
"Love that moves the sun in heaven, and all the stars..."
This is just a fraction of what is rightfully ours

Please whirl me around
There's no earthly reason
No earthly reason
There is no earthly reason
For darkness after dawn...

It's not that I want to be rich, I just want to be heroically poor
Money may buy happiness, but you can give me more
I want back my favourite wet Wednesday afternoon
I'll take my dreams to the grave with me
If you don't say something soon...

Please whirl me around
There's no earthly reason
No earthly reason
There is no earthly reason
For a boy to burn

The Peak Frean's factory pumping smoke reminds me of the past
Of waking up quite terrified, of always coming last
Are you, like me, looking up at the sky?
Or do you look down as you read?
"The red apples are the sweetest," he said, but green is the colour for me...

Please whirl me around
There's no earthly reason
No earthly reason
There is no earthly reason
For rotting fruit to fall...

The smell of chips on a summer evening in Southend -
With every sense I think of you, it sends me round the bend
"Love that moves the sun in heaven, and all the stars..."
This is just a fraction of what is rightfully ours

Please whirl me around
There's no earthly reason
No earthly reason
There is no earthly reason
For a boy to burn...

Zenekarnévnek az, hogy Klinikai halál, szerintem, tökéletes választás. És még lengyelül is jól hangzik, (ami azért nagy szó, valljuk meg): Śmierć Kliniczna. Ilyen névvel még azt is elnéző, megbocsátó mosollyal figyelgeti az ember, ha mondott zenekar valami fülsüketítő csörömpölést vezet elő zene címszóval.

Szerencsére az 1981 és 1984 között e néven működő lengyel brigádnál ilyesmitől nem kellett tartani. Sőt! Olyan egyedi – a punk, a posztpunk, az új hullám és a reagge elemeit ügyesen kevergető – elegyet alakítottak ki, ami Európa eme szerencsétlenebbik felén igencsak ritkaságnak számított akkoriban. Azonban fennállásuk során mindössze két kislemezt jelentethettek meg. (Gyűjteményes CD-jük is csak az ezredforduló után jött ki). Egy rövid leírás angolul.

Śmierć Kliniczna - Nasza Edukacja / Nienormalny Swiat 7" (1983)