Bringing Up Baby

Történelmi pillanat: végre sort kerítek, hogy az egyik, korábban könnyelműen tett ígéretemet beváltsam. Összeraktam egy válogatást a brazil punklányok műveiből. Már a zenekarnevek is sokat ígérőek, hát még a sokszínűségük. Van itt a melody-core-tól kezdve az indie-rockos…

Úgy érzem, kötelességem a Fuseism új kiadványát, ezt a pszeudo-kislemezt propagálni. Mert jó. Sőt, nagyon jó. Ügyesen kiküszöbölték a demo gyermekbetegségeit: jobb a keverés, a gitártémák változatosak és fülbemászóak, az ének jól eltalált, egyszóval, két fogós dal…

Avagy, hogyan tanultam meg szeretni a Discharge-ot.Amikor először hallottam őket – még egy másik évezredben -, akkor csak szimplán érdekesek voltak. Hogy két primitív gitártémával és egy sor szöveg-egy sor refrén-kombóval is lehet ütős számot írni. Aztán fokozatosan…

Ha nem óvakodnék annyira a felelőtlen ígérgetésektől, akkor most fennhangon jelenteném be, hogy új sorozatot indítok, melyben a kislemezek B oldalas számainak respektjének helyreállításáért szállok síkra. (De inkább csak írok egy sima posztot…) Mert ezek a B oldalas dalok…

1991-92 táján meg voltam őrülve a Ned’s Atomic Dustbinért. Ez volt talán az utolsó nagybetűs Tinédzser-Rajongásom. Közhelyszerűen hangzik talán, de ez a zenekar és ez a lemez alapjaiban határozta meg azokat az éveimet. Ezért is hallgatom őket azóta is szívesen. Az egyik tag…