Bringing Up Baby

A koncertlemezeknek az lenne, ugye, az értelme, hogy a zenekart jó időben, a legjobb formájában örökítse meg, a repertoár tökéletesre csiszolt, a hangulat spontán, mégis jól szabott. Nem is szokott ez gyakran összejönni, kevés példát tudnék felsorolni: ami hirtelen eszembe jut,…

Akik kizárólag a zajos és kevésbé zajos gitárzenék miatt szoktak idelátogatni, azok jobban teszik, ha egy-két hétig kerülik ezt a blogot, mivel egy kedélyes háromrészes elkalandozgatást terveztem be következő bejegyzésekként. Van ugyanis egy olykor-olykor (úgy kb. félévente egy…

Dalok a padlásról, második kiadás. Újra csak kurkásztam kissé a „spájzban” halmozódó dalok között, s tematikus keresésre állítva át a szürkeállományt előállok ím egy retro poszt-punk válogatással. A névsort végignézve azért az kiviláglik, hogy nem teljesen az…

Lots of surprises in store This isn't a party It's a whole lot more We've had enough of this blind man's bluff You've kept us in the dark for long enough This is more than a party More than a party More than a party Keep telling us we're to have fun Then take all the ice cream so we've got none…

Zenekarnévnek az, hogy Klinikai halál, szerintem, tökéletes választás. És még lengyelül is jól hangzik, (ami azért nagy szó, valljuk meg): Śmierć Kliniczna. Ilyen névvel még azt is elnéző, megbocsátó mosollyal figyelgeti az ember, ha mondott zenekar valami fülsüketítő…