Van az úgy, hogy egy zenekarral tudatosan kerüljük egymást éveken, évtizedeken át. Volt részemről egy rossz első benyomás, aminek következtében – esetleges érdemeik elismerése mellett – kényszeresen távol tartom magamtól minden megnyilvánulásukat. De elég egy apró momentum, hogy ez a helyzet gyökeresen megváltozzon.
A minap néztem egy filmet, és minden felcsendülő zeneszám ismerős volt – kivéve egyet. Gyors keresés a soundtrack után: hát, ez bizony a Killing Joke volt… Én baromira nem így emlékeztem rájuk azután a bizonyos rossz első benyomás után. Első hallásra mintha valami 70-es évek végi all-star band játszana: a PIL ritmusszekciója hozza a lomha és monoton dub-alapot, Bernard Sumner nyúzza veszettül a gitárját, közben Joe Strummer köpködi a szavakat a mikrofonba.
Poszt-punk tökéletesség egy 7 inches lemezen megörökítve:
Killing Joke – Nervous System / Turn To Red 7” (1979)
Utolsó kommentek