Esküszöm, utoljára fogok cseh shoegazerek ajnározásába – egy jó darabig legalábbis. A The Naked Souls maradt még ki ugyanis a szórásból, s róluk mindenképp illenék néhány szót ejteni. Elsőként mindjárt annyit, hogy a shoegazer-kitétel erős határeset. A hangulatban erősen ott vannak a stílusjegyek, de a zene inkább áll közel a dreampophoz. Ma már esetleg azt is mondanák rá, hogy poszt-rock, de ezt csak így halkan jegyzem meg, mert az említett kategóriát nem igazán tudtam még értelmezni…

A Two And One EP volt a bemutatkozó anyaguk, három szám 19 percben, (nem aprózták tehát el…). Azért meg külön jár nekik a Bátorság-érdemérem, hogy neki mertek ugrani a White Rabbit című rettenetes hippi-himnusznak, és a végeredményt tekintve egyáltalán nem vallottak szégyent. Ezt, sajnos, már csak egy nagylemez követte, Shady Ways Anticlockwise címmel 1995-ben.

The Naked Souls - Two And One EP (1993)

(A videóhoz kapcsolódó abszurd kis történet: a srácot, aki felrakta a klipet a videómegosztóra, folyton zaklatták a bősz jogvédők a hasonló című zs-kategóriás Pamela Anderson-film miatt. A gyerek levette a videót, majd visszatöltötte. Ez így ment egy darabig, majd kiírta, hogy basszátok meg, semmi köze ennek a zenekarnak ahhoz a szar filmhez, hagyjatok már békén! LOL)

(Update 2012 július: Engem is elért a Nagy Internetes Tisztogatás, és az előadó nevét pornógyanúsnak találván törölték az accountomról, szóval, akinek lenne igénye a szóban forgó hanganyagra, az dobjon egy kommentet és újra nekigyürkőzöm a feltöltésnek.)