Kevés ilyen identitászavaros zenekart találni, mint a Les Thugs. Én majd’ húsz éve próbálom megfejteni őket. Ugyanis a tagok a legszebb francia forradalmi hagyományokon nevelkedett punkok, akik képtelenek voltak írni egy nyamvadt háromakkordos punk-számot. Valamit mindig muszáj voltak csavarni a dolgon. Itt egy kis cipőbámulós gitárzaj, ott egy szörfös háttérvokál, meg powerpop, meg melody-core, meg grunge, meg, amit akartok…
Tovább sorolom a furcsaságokat: francia létükre – rettenetes angoltudásukkal felvértezve – Amerikát vették célba. Jól jelzi a „kettős tudatot”, hogy a Subpopnál és az Alternative Tentacles-nél is megfordultak. (Ajánlom meghallgatásra a Virus 100 címen megjelent AltTent-válogatáson szereplő Dead Kennedys-feldolgozásukat. Zseniális!) És mit kezdjünk az olyan számcímekkel, mint I Love You So, Papapapa, vagy a kerékpározás gyönyöreit megéneklő Biking, amikor olyan számok szerepelnek mellettük, mint a Power Race, Stop The War, esetleg az antinacionalista Flags?
Az itt linkelt IABF (International Anti-Boredom Front) című album mellett a soron következő, 1993-as As Happy As Possible-t kell még kiemelnem, mint az együttes főműveit.
És végül, de nem utolsó sorban a kedvenc klipem; magam se tudom, miért, de bármikor meg tudom nézni.
Utolsó kommentek