A Violent Apathy-t is a már korábban megénekelt Lost & Found kiadó jóvoltából ismertem meg – hasonlóan a Citizens Arresthez és a Genetic Controlhoz. Valahonnan az isten háta mögöttről származnak, fennállásuk során kétszer lépték át Michigan állam határait, de nagy szerencséjükre ott volt nekik a környéken a Touch and Go kiadó, illetve olyan bandák, mint a Negative Approach, a Necros vagy a The Fix. (Bővebben a meglepően tartalmas wiki-oldalukon lehet olvasni).
A Desperation Takes Hold meg az egyik legjobb punk-szám, amit ismerek. Nem gyors, nem durva, a szöveg sem egy nagy durranás, mégis duzzad az energiától és tele van dühvel, az a rész meg, amikor a középtempóról még egy sebességi fokozattal lejjebb váltanak, már-már a hitchcocki suspense-t idézi. És hiába hangzik erőltetettnek, tényleg nem lehet jobb jellemzést írni, minthogy idecitálom az együttes nevét: ez maga az erőszakos apátia. (Vasárnap délutánokra ideális…)
Violent Apathy - 3 tracks from The Master Tape comp. (1983)
Utolsó kommentek