Amikor először hallottam a csehszlovák Dybbuk zenéjét a következő mondatot jegyeztem fel magamnak sebtében. (Sebtében? Órákig fogalmaztam, hogy valamiképp kereknek tűnjön az a mondat…) „Ott van bennük a kései Slits mindenre nyitott zeneisége, a Kleenex/Liliput század eleji izmusokkal kacérkodó játékossága, a twee-pop lánybandák szemérmes feminizmusa, valamint a magyar alternatív zenék groteszk világképe”.
Amint az a névvel is említett zenekarokból kikövetkeztethető a Dybukk is all-female band volt. Nyolcvanas évekbeli munkásságukat egy koncert-kazetta (Volume 1 Live 85) örökítette csak meg. Az utókor szerencséjére 1991-ben nagyjából ugyanezt a műsort stúdióban is rögzítették.
A kilencvenes években már Zuby Nehty néven játszottak, a tagok is cserélődtek, a gitárokat is elhagyták, új hatásként pedig a Dead Can Dance-t és a világzenéket lehetne említeni.
Dybbuk - Ale čert to vem (1991)
(A linket a Muzika Komunika blogról kölcsönöztem (thx), amelynek írója nagy alapossággal térképezi fel a cseh és szlovák undergroundot a kezdetektől napjainkig.)
Utolsó kommentek