Na, csak összeszedtem magam, és belevágok végre a halogathatatlanba: posztban örökítem meg Rose Melberget. Mert muszáj. Hiszen, ha már belekezdtem egy olyan sorozatba, amelyben a popzene kevéssé ismert, ám mégis nagy jelentőséggel bíró nőalakjait mutatnám be, őt nem lehet kihagyni. A halogatás oka nem is az ő személye volt, hanem, hogy miként lehetne róla olyan összefüggő és értelmes mondatokat írni, amelyek nem csupán a wikipedia vonatkozó oldalának szavait viszhangozzák.
Mert Rose Melberg gitározik és énekel, és néha dobol, és csodaszép popdalokat hoz össze – úgy kb. 15 éve folyamatosan. A Tiger Trapben még kicsattanó tinédzser-lendülettel műveli mindezt, aztán jött a Go Sailor, ami talán kevesebb emlékezetes momentumot hozott, viszont itt a doboknál Amy Linton (Henry’s Dress) ütögetett. (A diszkográfiában szerepel a Gaze nevű formáció is, de itt nem Rose volt a fő dalszerző, ő csak dobolt. Itt lehet róluk további infókat szerezni). És aztán a Softies… Én sokáig nem hittem volna magamról, hogy képes leszek valaha is ilyen lassú és melankólikus ábrándozásokat végighallgatni, de rá kellett jöjjek, léteznek olyan hangulataim, amikor a bánatos női hangokat kísérő két szomorkásan poroszkáló gitár is pont elegendő.
Eme poszt halasztgatásához az is hozzájárult, hogy nem tudtam döntésre jutni, hogy milyen hallgatnivalót is ajánljak hozzá. A gordiuszi csomót végül úgy sikerült átvágnom, hogy összeállítottam egy kisebbfajta Rose Melberg-slágerparádét – mely tartalmaz egy Talulah Gosh-feldolgozást is, így roppant szellemes módon sikerült összekapcsolnom az összes eddig magasztalt előadót.
Rose Melberg Mix
1 Tiger Trap – Puzzle Pieces
2 Tiger Trap – Chester
3 Go Sailor – Ray Of Sunshine
4 The Softies – Sleep Away Your Troubles
5 The Softies – I Can’t Get No Satisfaction, Thank God (Talulah Gosh cover)
6 Rose Melberg – Golden Gate Bridge
És végül egy videó, amiben Rose a Throw Aggi Off The Bridge előadásába száll be vendégként, ezzel is megelőlegezve egy Pam Berry-posztot:
Utolsó kommentek