Húsz év gyűjtőmunka után kezdtem azt hinni, hogy a nyolcvanas évekbeli magyar punkzenék már nem nagyon tudnak meglepni semmivel. Ismerem a legjobbakat, hallottam a középszerűeket, és belefutottam néhányba a jelentéktelenebbek közül. A Psycho-nak azonban sikerült lenyűgöznie. Pozsonyi Ádám punktörténeti könyvében olvastam róluk pár keresetlen mondatot, ez felkeltette az érdeklődésemet, most végre hanganyaghoz is sikerült hozzájutnom.
Azzal eddig is tisztában voltam, hogy a magyar hardcore-ra nagy befolyást gyakoroltak a skandináv régió és a finnek hasonszőrű zenéi, de ezt ennyire kézzelfogható valóságában még nem tapasztaltam, mint itt: a Psycho-nak sikerült a legközelebb férkőznie a finn hardcore önpusztító őrületéhez. A nem túl kreatív névválasztás igazolást nyert.
(A dátumot csak nagyjából tudom belőni: 1986-87 környékéről lehet szó. Épp úgy nem tudom, hogy az alábbi négy szám demofelvétel-e, vagy annak csak egy részlete).
(A képen Janet Leigh a zuhany alatt épp azt énekli, hogy "Őrült táncot járunk / A Halál táncát / Nincs menekvés / Nincs menekvés")
Utolsó kommentek