Az idősebbek még biztosan emlékeznek a kazettás korszakra, amikor jött a haver, hogy ez tök jó, ezt mindenképp hallanod kell, s már nyomta is a kezedbe a kazit, amin jó esetben legalább egy zenekarnév fel volt tüntetve. Aztán a meghallgatás során szembesülsz vele, hogy itt legalább három együttes számai szerepelnek, de egyik sem az, ami rá volt írva, és esélyed sincs, hogy kiderítsd, hogy kik ezek, milyen album ez, mik a számcímek. (Az internettel való megismerkedésem első évei gyakorlatilag azzal teltek, hogy próbáltam beazonosítani az ilyen jellegű zenéimet).

Ez a nosztalgikus érzés rohant meg, amikor a Honeymoon Diary nevű zenekarral összefutottam. Már meg nem mondom, honnan és mikor, de letöltöttem két számukat. Tetszettek. Akkor lássunk róluk valami infót! Semmi. A net is csak ezt a két dalcímet dobja ki folyton. (A last.fm tud még egy harmadikról is). Az egyik egy 2004-es válogatás-lemezen szerepel, a másik 2003-as dátumú.

Meghitt kis szobazaj, két percnél rövidebb dalok, bájos énekhang. Ha mostanában készültek volna ezek a számok, biztosan nagyobb publicitást kaptak volna, így viszont megmaradnak egy titokzatos zenekarnak a múltból.

Honeymoon Diary - 2 songs (2003-2004)